Másodjára marasztalta el Magyarországot az ENSZ Nőjogi Bizottsága

A héten közzétett döntésében az ENSZ-ben működő "Bizottság a nők elleni diszkrimináció Megszüntetéséért" (Committee on the Elimination of Discrimination against Women - CEDAW) elmarasztalta Magyarországot "A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról" szóló egyezmény megsértése miatt egy roma asszony 2001-ben történt kényszer sterilizálásával összefüggésében.

2001. január 2-án, a fehérgyarmati kórház orvosai sterilizálták a roma Sz. A.-t. Miközben koraszülés miatti műtéten esett át, a beleegyezését kérték a sterilizáláshoz és más operációkhoz is anélkül, hogy teljes körűen tájékoztatták volna a beavatkozásról, a természetéről, a lehetséges kockázatokról illetve arról, hogy milyen következményekkel jár a sterilizáció. A születésszabályozás egyéb módozatairól sem világosították fel, és csak az operáció után tudta meg, hogy soha többé nem lehet terhes.

2001 október 15-én, Sz. A. és jogi képviselője kártérítési pert indított a kórház ellen. Azt kérték a bíróságtól, állapítsa meg, hogy az megsértette a felperes személyiségi jogait és a sterilizáció során mulasztást követett el, azzal, hogy nem kérte ki Sz. A. teljes és tájékozott beleegyezését. A bíróság a keresetet 2002. november 22-én elutasította.

A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság megállapította, hogy az orvosok valóban gondatlanul jártak el, amikor a sterilizációval kapcsolatban lényeges információkat mulasztottak el közölni az asszonynyal. A bíróság kiemelte, hogy "a sterilizációról adott információ nem volt kellően részletes, nem kapott felvilágosítást az operáció pontos módjáról, annak kockázatairól és a rendelkezésre álló alternatív módszerekről".

De a bíróság úgy ítélte meg, hogy a sterilizáció, mint olyan visszafordítható beavatkozás és Sz. A. nem bizonyította, hogy maradandó károsodást szenvedett, így kártérítésre sem volt jogosult.

Mivel a magyar bíróságok nem nyújtottak megfelelő jogorvoslatot Sz. A.-nak, 2004. február 12-én a Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Nemzeti és Etnikai Kissebségi Jogvédő Iroda (NEKI) közösen panaszt nyújtott be Magyarország ellen a CEDAW-nál a jogtalan sterilizáció miatt. A panasz szerint Magyarország, mint "A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról" szóló egyezményt elfogadó állam megsértette az egyezmény több rendelkezését azzal, hogy elmulasztott megfelelő felvilágosítást adni a fogamzásgátlás és a családtervezés módszereiről, és megsértette Sz. A. egészségügyi szolgáltatásokhoz fűződő jogát a tájékozott belegyezése nélküli sterilizáció vonatkozásában, továbbá beavatkozott Sz. A. gyerekvállalási képességébe.

Döntésében a Bizottság kijelentette, hogy az ERRC és a NEKI érvelése meggyőző volt azzal kapcsolatban, hogy a sterilizáció visszafordíthatatlan beavatkozásnak tekinthető, mivel a visszafordítása miatt alkalmazott operációk kockázatosak, eredményességi százalékuk alacsony és számos tényezőtől függnek.

A beleegyezés nélküli sterilizációs eljárással kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett, hogy az Egyezmény 12. cikke értelmében a részes államok kötelesek a nők számára megfelelő szolgáltatásokról gondoskodni a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére. A Bizottság 24. számú általános ajánlása szerint "elfogadható egészségügyi szolgáltatásnak az olyan szolgáltatás minősül, amit a nők teljesen tájékozott beleegyezésével biztosítanak, emberi méltóságuknak tiszteletben tartásával, biztosítva a szükségleteiket és jövőbeli kilátásaikat."

A Bizottság idézte a 19. számú általános ajánlását is, melyben tartalmazza, hogy "a kényszerű sterilizáció hátrányosan befolyásolja a nők testi és érzelmi állapotát és sérti a nők azon jogát is, hogy dönthessenek arról, mennyi gyereket, milyen időközönként szeretnének vállalni." A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a sterilizációt Sz. A. teljes és tájékozott beleegyezése nélkül hajtották végre és az véglegesen megfosztotta őt reproduktív képességétől.

Végül a Bizottság kifejtette, hogy a jogsértéseknek megfelelő kártérítési összeg fizetendő Sz. A.-nak. A magyar kormány azt is köteles biztosítani, hogy az Egyezmény vonatkozó rendelkezési és az általános ajánlásoknak a nők reprodukciós jogaival kapcsolatos megállapításai ismerté váljanak a köz- és magán egészségügyi intézmények (beleértve a kórházakat és klinikákat is) dolgozói számára, és azokat be is tartsák.

A döntés azt is előírta, hogy a kormány köteles felülvizsgálni a sterilizációs esetekben kért tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos hazai jogszabályokat, és biztosítani, hogy azok a nemzetközi emberi jogi és orvosi normáknak megfeleljenek. A kormánynak hatályon kívül kell helyeznie azt a rendelkezést, mely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy " sterilizációt hajtsanak végre a felvilágosító eljárás elhagyásával, ha azt a körülmények indokolják" A sterilizációkat végző köz- és magánintézményeket (ideértve a kórházakat és klinikákat is) ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a páciensek teljesen tájékozott beleegyezése minden sterilizációs beavatkozás előtt megtörténjen, megfelelő szankciók kilátásba helyezésével annak elmaradása esetére.

A Bizottság második alkalommal marasztalta el Magyarországot a "A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról" szóló egyezmény megsértése miatt. A döntés jelentős példája a nemzeti és nemzetközi bíróságok azon intézkedéseinek, amelyek a kényszerű sterilizáció áldozatainak kíván megfelelő jogorvoslatot biztosítani Közép- és Kelet- Európa több országában. A kormányok ez idáig nem tartottak lépést ezen erőfeszítésekkel, hiszen eddig egyikük sem, vagy csak nagyon kevés ismerte el a sterilizációval kapcsolatos tájékozott beleegyezéshez való jog faji alapú, szisztematikus megsértését és az ahhoz kapcsolódó, roma nőket érintő súlyos emberi jogi visszaélések tényét.

A New York-i Reprodukciós jogok központja (Center for Reproductive Rights) nyújtott jogi segítséget az ERRC és NEKI érvelésének alátámasztásához.

Az Európai Roma Jogok Központja.

(forrás: MTI)